Aktualitások

Mint környezetvédelmi szakértõ és tanácsadó cég, társaságunk számára fontos szempont, hogy a környezetvédelmi jogszabályok változásait folyamatosan nyomon kövessük, és az ügyfeleink számára a lényeges változásokról idõben tájékoztatást nyújtsunk. Ennek érdekében szerzõdéses partnereink számára negyedéves sûrûséggel hírlevelet küldünk ki, melyben minden aktuális jogszabályváltozásról, pályázati lehetõségekrõl, környezetvédelmi vonatkozású eseményrõl értesülhetnek. Weboldalunk Aktualitások rovatában, idõközönként szintén hírt adunk a fontosabb kötelezettségekrõl, jogszabály-változásokról, így érdemes gyakran ellátogatni honlapunkra.

2016. március 23.

Jelentõsebb jogszabályváltozások, új környezetvédelmi vonatkozású rendelkezések az elmúlt idõszakban

A 196-os Magyar Közlönyben került kihirdetésre a Kormány 408/2015. (XII. 15.) Korm. rendelete a hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról. A módosítás az eredeti jogszabályt kizárólag egy pontban változtatja, mégpedig a 24.§-ban szereplő előírás hatálybalépésének dátumát változtatta meg 2017. január 1-re. A jogszabály közlönyváltozata alapján a 24.§ az alábbi előírásokat tartalmazza. 24. § A 13. § a következő (9) bekezdéssel egészül ki: (9) A bontó és a hulladékká vált gépjármű szárazra fektetése és bontása során kinyert hulladék kezelését végző hulladékkezelő környezetközpontú irányítási vagy környezetvédelmi vezetési rendszert vezet be illetve elvégezteti akkreditált tanúsító szervezet általi tanúsíttatását vagy hitelesítését. Ezen előírásra vonatkozóan korábban 2016. január 1-ig adott haladékot a jogszabály. Ez a határidő került kitolásra további egy évvel. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezen kötelezettség teljesítése meglehetősen időigényes folyamat. A környezetirányítási rendszer kidolgozása önmagában legalább 1-2 hónapos munka, emellett a tanúsítás is sok időt vesz igénybe, ezért javasoljuk az érintetteknek, hogy legkésőbb a határidő lejárta előtt fél évvel indítsák el a folyamatot, hogy a tanúsítás időben megszerezhető legyen.

A 205. közlönyben jelent meg a Kormány 438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól. A rendelet teljesen új jogszabályként szabályozza a vízgazdálkodási bírság kiszabásának módját, a pontos kiszámítási módszerét. Mivel ez elég bonyolult, és terjedelmes, ezért részletesen nem ismertetjük, azonban pár lényeges elemre fel kívánjuk hívni a figyelmet.

A jogszabály 2. számú melléklete alapján a vízgazdálkodási alapbírság mértéke:

a) az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-a;

b) engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat, vagy egyéb vízgazdálkodási előírás megszegése esetén 1 000 000 forint, illetve természetes személy esetén 300 000 forint.

Ezen alapbírság kerül felszorzásra egyéb szorzótényezőkkel, melyek csökkenthetik, ill. akár növelhetik is a bírság mértékét. Fontos megjegyezni, hogy a vízilétesítmény értékének meghatározásának pontos módját a jogszabály külön leírja. Ez az alábbi: 3. § (1) Az engedély nélkül létrehozott vízilétesítmény értéke – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a vízilétesítmény létrehozásának teljes költségével egyezik meg, mely magában foglalja a tervezés, az engedélyezés, a beépített anyagok és a kivitelezés költségeit is. A vízilétesítmény értékét tárgyévre számított és vonatkoztatott bruttósított értékkel kell meghatározni. Ez alapján látható, hogy az engedély nélkül megépített vízilétesítmény (pl. egy víztermelő kút, vagy akár egy komplett vízellátó rendszer) után kiszabásra kerülő vízgazdálkodási bírság akár több millió, sőt több tízmillió Ft is lehet.

A fentiek alapján kérjük partnereinket, hogy ha bárminemű vízilétesítmény létesítését tervezik, vagy meglévő létesítményeiket bővítenék, változtatnák, előzetesen társaságunkkal feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot, hogy a fennmaradási eljárás elkerülhető legyen. Az új rendelet 2016. január 1-től hatályos.