Aktualitások

 

Mint környezetvédelmi szakértõ és tanácsadó cég, társaságunk számára fontos szempont, hogy a környezetvédelmi jogszabályok változásait folyamatosan nyomon kövessük, és az ügyfeleink számára a lényeges változásokról idõben tájékoztatást nyújtsunk. Ennek érdekében szerzõdéses partnereink számára negyedéves sûrûséggel hírlevelet küldünk ki, melyben minden aktuális jogszabályváltozásról, pályázati lehetõségekrõl, környezetvédelmi vonatkozású eseményrõl értesülhetnek. Weboldalunk Aktualitások rovatában, idõközönként szintén hírt adunk a fontosabb kötelezettségekrõl, jogszabály-változásokról, így érdemes gyakran ellátogatni honlapunkra.

2012. október 06.

Jelentõsebb jogszabályváltozások az elmúlt negyedévben - 2012. III. negyedév

A Magyar Közlöny 93. számában került kihirdetésre a 2012. évi CV. Törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról. A törvénymódosítás a vízgazdálkodási alaptörvény termálvizek felhasználására vonatkozó szabályait módosította. A módosítás az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 15. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál elõnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve a gyógyüdülési használatot. A kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvizet, a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel – a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló rendeletben megfogalmazottak szerint – vissza kell táplálni. A vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv – a 2009. szeptember 30-án jogerõs vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezõ, energiahasznosítási célú termálvíztermelés esetében – kérelemre engedélyezi a visszatáplálás mellõzését, ha a kérelemmel érintett kitermelés megfelel az (1) bekezdésben meghatározott szempontok érvényesülését szolgáló, a Kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek.

2. § A Vgtv. 15. §-a a következõ (3a) bekezdéssel egészül ki:
(3a) A mezõgazdasági termelés területén, kizárólag energiahasznosítás céljából a termálvíz, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló rendeletben meghatározott feltételekkel visszatáplálási kötelezettség nélkül kitermelhetõ. A visszatáplálási kötelezettség mellõzésével történõ kitermelést a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv kérelemre engedélyezi. Leegyszerûsítve a fentieket, a mezõgazdasági termelés területén, energetikai célú hasznosításra kitermelt termálvizek esetében nem áll fent visszasajtolási kötelezettség, mely nagy mértékben megkönnyíti a mezõgazdasági telephelyeken a vízkitermeléssel járó geotermikus energia felhasználását. Minden egyéb esetben kötelezõ a visszasajtolás, kivéve, ha a vízkitermelést 2009. szeptember 30-án jogerõs vízjogi üzemeltetési engedély alapján végzik. Ez esetben külön kérelem alapján a környezetvédelmi hatóság eltekinthet a visszasajtolási kötelezettség alól.

A törvény 1. melléklete definiálja a kizárólag energiahasznosítási célú termálvíz hasznosítás a mezõgazdasági termelés területén kifejezés fogalmát. A jogszabály szerint, „olyan termálvíz hasznosítás, ahol a hasznosított geotermikus energia több mint 50%-a a mezõgazdasági termelést szolgálja, tekinthetõ ilyen célú felhasználásnak. Ebbõl látható, hogy a gazdálkodó által kitermelt termálvíz, csaknem fele más célra is felhasználható, anélkül, hogy a visszasajtolási kötelezettség életbe lépne. Ez szintén nagymértékben megkönnyíti a mezõgazdaság terültén a termálvizekben rejlõ geotermikus energia hasznosítását. A törvény a kihirdetését követõ 15. napon lépett hatályba, vagyis 2012. július 28-án.

Szintén a 93. Magyar Közlönyben kerül kihirdetésre a 156/2012. (VII. 13.) Korm. rendelet, mely több vízügyi tárgyú kormányrendeletet módosít. Módosult a felszín alatti vizek védelmérõl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, mely módosítás lényegében pontosításokat, jogharmonizációt jelent, érdemben a jogszabály rendelkezéseit nem érinti.

Szintén módosult a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. A módosítás az elõzõekben bemutatott energetikai célú termálvíz hasznosításhoz kapcsolódik. A módosítás alapján az energetikai célú termálvíz hasznosítás esetében a vízszennyezõ anyagok kibocsátásaira vonatkozó kibocsátási határértékeket legkésõbb 2014. december 22-ig szükséges teljesíteni (türelmi idõ). Mezõgazdasági termelés esetén ez a határidõ 2015. június 30., azonban sajátságos módon a jogszabály nem tekint el a határidõ lejárta elõtt sem a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól, melynek mértéke a megállapított kibocsátási határérték fölötti kibocsátás után számított teljes bírság 3%-a.

Egyben módosult a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet. A jogszabály 77.§-a helyébe az alábbi rendelkezést iktatta be a módosító jogszabály:
77. § A 77/A. §-ban meghatározott kivétellel 2012. december 22. napján hatályukat vesztik a 10. § (3) bekezdésében és a 60. §-ban meghatározott tevékenységek vonatkozásában, az e rendelet hatálybalépése elõtt indult eljárásokban kiadott
a) határozatlan idõtartamú vízjogi üzemeltetési engedélyek, valamint
b) a 2012. december 22. napja után lejáró vízjogi üzemeltetési engedélyek.
A jogszabály 10.§ (3) bekezdése az energetikai céllal kitermelt víz visszasajtolására tartalmaz kötelezettséget, a 60.§ az öntözésre, az öntözõtelepekre vonatkozó elõírásokat tartalmaz.

Felhívjuk tehát minden engedélyes figyelmét, hogy ezen módosítás értelmében, 2012. december 22-én, minden energetikai céllal kitermelt víz visszasajtolására, és öntözésre, öntözõtelepekre kiadott, határozatlan érvényességi idejû vízjogi üzemeltetési engedély hatályát veszti. Ezen idõszak lejárta elõtt az engedély megújítását, érvényességi idejének meghosszabbítását szükséges kérelmezni a területileg illetékes Környezetvédelmi Hatóságoknál, ellenkezõ esetben a vízilétesítmények érvényes engedély nélküli üzemeltetése bírság kiszabását vonhatja maga után. A mezõgazdasági termelés területén a kizárólag energiahasznosítás céljából, visszatáplálási kötelezettség nélkül történõ termálvíz kitermelésre irányuló vízjogi üzemeltetési engedélyek 2015. június 30. napjáig hatályosak.
A jogszabály módosítás a fentieken kívül az energetikai célú vízkitermelésre vonatkozó vízvisszasajtolási kötelezettségre vonatkozóan állapít meg elõírásokat. A jogszabály módosítás szintén a kihirdetését követõ 15. napon lépett hatályba, vagyis 2012. július 28-án.
A 94. Magyar Közlönyben jelent meg a 70/2012. (VII. 16.) VM rendelet, a szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek kivonásáról és támogatással történõ lepárlásáról. Az új borászati ágazatot érintõ jogszabály nem kifejezetten környezetvédelmi célú jogszabály, azonban érintõlegesen mégis érdekes hulladékgazdálkodási kérdésköröket érint.
A jogszabály a borászati termelésbõl származó szõlõtörkölyt és borseprõt egyértelmûen borászati melléktermékként definiálja, vagyis nem hulladékként. Ez a rendelkezés összhangban áll a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 2.§ b) pontjában megfogalmazottakkal, miszerint „2. § (2) A törvény hatálya b) az állati hulladékra (beleértve az állati tetemeket, a trágyát), valamint más természetes, a mezõgazdaságban felhasználható nem veszélyes anyagokra, csak annyiban terjed ki, amennyiben azokról jogszabály másképp nem rendelkezik.” Vagyis ez esetben a fenti VM rendelet elõírásait szükséges követni a szõlõtörköly és a borseprõ hasznosítása terén.

A borászati melléktermékek termelésbõl történõ kivonására a jogszabály az alábbi alternatívákat határozza meg.
(1) Szõlõtörköly esetében ellenõrzés melletti kivonásként a következõ eljárásokat lehet alkalmazni:
a) takarmánykészítés,
b) szerves trágyaként, annak megfelelõ mennyiségben történõ felhasználás,
c) komposzt készítésére történõ felhasználás,
d) szõlõmag, illetve szõlõmagolaj kinyerés,
e) törkölypálinka készítés,
f) exportálás az Európai Unió tagállamain kívüli országba,
g) hulladékbegyûjtõ telep vagy veszélyeshulladék-égetõmû részére történõ igazolt átadás,
h) biogáz elõállítás céljára történõ átadás,
i) ipari energetikai célú lepárlása vagy elégetése.
(2) Borseprõ esetében ellenõrzés melletti kivonásként a következõ eljárásokat lehet alkalmazni:
a) borseprõpárlat készítés,
b) borkõsav vagy más anyag kivonása,
c) exportálás az Európai Unió tagállamain kívüli országba,
d) hulladékbegyûjtõ telep vagy szennyvíztisztító telep részére történõ igazolt átadás,
e) égetõmûben történõ ártalmatlanítás,
f) biogáz elõállítás céljára történõ átadás,
g) komposzt készítésére történõ felhasználás.

A szõlõtörkölyre és a borseprõre vonatkozó megoldások között is találhatunk olyan változatokat, melyek hulladékgazdálkodási szempontból problémákat vethetnek fel. A hulladékbegyûjtõ, hulladékégetõ-mûvek, szennyvíztisztító telepek is a hulladékgazdálkodási törvény hatálya alá tartozó, hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási, kezelési tevékenységet végeznek a Környezetvédelmi Hatósági engedélye alapján.

Azonban a fenti jogszabály definíciója alapján a szõlõtörköly és a borseprõ borászati mellékterméknek minõsül, és nem hulladéknak, így megkérdõjelezhetõ, hogy ezen kezelõkhöz a borászati melléktermék igazoltan beszállítható-e. Ennek tisztázódásáig javasolható, az egyéb, nem hulladékkezelésnek minõsülõ megoldások egyikét választani.

A jogszabály a kihirdetését követõ 3. napon lépett hatályba, vagyis 2012. július 19-én.
A jogszabály részletesen szabályozza a borászati melléktermékek kivonására vonatkozó szabályokat, és kötelezettségeket, melyeket hírlevelünk terjedelmére való tekintettel nem részletezünk. Kérjük szíveskedjenek esetleges érintettségük alapján a magyarorszag.hu jogszabálykeresõjébõl, vagy a Magyar Közlönybõl tájékozódni. Konkrét kérdés esetén állunk rendelkezésükre.

Szintén ezen Magyar Közlönyben került kihirdetésre a 71/2012. (VII. 16.) VM rendelet egyes miniszteri rendeletek levegõvédelemmel összefüggõ módosításáról. A módosító jogszabály a levegõterheltségi szint határértékeirõl és a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások kibocsátási határértékeirõl szóló, 4/2011. (I. 14.) VM rendeletet és a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenõ hõteljesítményû tüzelõberendezések légszennyezõ anyagainak technológiai kibocsátási határértékeirõl szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendeletet módosította.

A módosítások közül csak néhány lényegesebbet emelnénk ki. Módosult a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklete, mely a mellékletben felsorolt kiemelt jelentõségû légszennyezõ anyagokra (kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, szálló por, ólom, higany és benzol) vonatkozó órás, 24 órás, és éves imissziós határértékeket tartalmazza. Szintén módosult a jogszabály 2. melléklete, mely nitrogén-oxidokra, szálló-, és ülepedõ porra határoz meg tervezési irányértékeket. A jogszabály 5. mellékletében lévõ eljárásspecifikus kibocsátási határértékek közül az alumíniumfinomítás, alumíniumolvasztás tevékenységre vonatkozó határértékek változtak. A 23/2001. (XI. 13.) KöM rendeletet módosítása a szilárd tüzelõanyagokkal mûködtetett tüzelõberendezésekre vonatkozó kibocsátási határértékeke érintette. A módosítások a jogszabály kihirdetését követõ 8. napon, vagyis 2012. július 24-én léptek hatályba.

A Magyar közlöny 101. számában került kihirdetésre a 175/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet, mely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. mellékletét módosította. A módosítás kizárólag a tervezett stadionok, sportcsarnok esetében megállapított küszöbértékeket érinti. Az eddigi állapot szerint elõzetes vizsgálatot, vagy elõzetes konzultációt a 10000 fõ befogadóképességet elérõ létesítmények esetében kellett lefolytatni. A módosítás eredményeként, amennyiben a tervezett létesítmény vízbázis védõövezetét, védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang védõövezetét érinti, ezen küszöbszám 500 fõ.

A módosításokat a módosító jogszabály hatálybalépésekor már folyamatban lévõ eljárásokban is alkalmazni szükséges. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet egyéb szempontból nem változott.
A módosítás 2012. július 27-tõl hatályos.

A Magyar Közlöny 103. számában került kihirdetésre a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosításáról. A jogszabály alapvetõen nem környezetvédelmi jellegû szabályozás, de a módosításban helyenként környezetvédelmi vonatkozások is megjelennek.

Az OTÉK 50.§ (3) bekezdése egy (3b) bekezdéssel egészül ki, mely az alábbiakat tartalmazza:
(3) Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint
a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság,
b) a tûzbiztonság,
c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem,
d) a biztonságos használat és akadálymentesség,
e) a zaj és rezgés elleni védelem,
f) az energiatakarékosság és hõvédelem,
g) az élet- és vagyonvédelem, valamint
h) a természeti erõforrások fenntartható használata
alapvetõ követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak.
Az OTÉK 53. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
(3) Az egészségre és a környezetre káros hatású anyagot, szerkezetet, berendezést építési célra felhasználni nem szabad. Anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak olyan módon szabad, hogy az életet, a testi épséget ne veszélyeztesse.
Az OTÉK az 57. §-t megelõzõ alcímet megelõzõen a következõ alcímmel és 56/B. §-sal egészül ki:
Természeti erõforrások fenntartható használata
56/B. § Az építmény és annak részeinek tervezése, megvalósítása és bontása során törekedni kell az alábbi fenntarthatósági szempontokra:
a) egészséges, a káros anyagoktól mentes belsõ környezet, a használók kellemes közérzetét biztosító belsõ kialakítás,
b) racionális energiafelhasználás, az energia visszanyerés és a megújuló forrásokból származó energia alkalmazása,
az épületgépészeti berendezések energiahatékony üzemeltetése,
c) a takarékos vízfelhasználás, a csapadék, a talajvíz, és a szürkevíz hasznosításának lehetõsége, vagy a vízfelhasználás
hatékony csökkentésére kialakított megfelelõ szerelvények alkalmazása,
d) a fenntartható építõanyag felhasználás, amely törekszik a helyi vagy helyben gyártott építõanyagok betervezésére,
a bontott építõanyagok szakszerû újrafelhasználására,
e) a környezetszennyezés csökkentése, különös tekintettel a fény- és zajszennyezés mérséklésére, a káros anyagok
kibocsátásának és a természetes vizek szennyezésének csökkentésére vagy megszüntetésére,
f) az ökológiai értékek védelme, amely magában foglalja a védett természeti területek és értékek megóvását, az épített
környezet és az élõvilág harmóniájának megteremtését, és
g) az életciklus vizsgálata.

A fentiek alapján látható, hogy a jogalkotó az épületek tervezésénél, építésénél kifejezett hangsúlyt fektetett a környezetvédelmi szempontok, a fenntartható fejlõdés, és energiahatékonyság érvényesítésére, és egyértelmûen kikötötte, hogy csak olyan építmények valósíthatóak meg, melyek ezen követelményeknek megfelelnek. Mindezek alapján javasoljuk partnereinknek, hogy amennyiben bárminemû építési beruházás elõtt állnak, már a döntés-elõkészítés folyamatába, és késõbb a tervezési folyamatba is vonják be társaságunkat, mert a kifejezetten építési tervezéssel foglalkozó tervezõirodák, a fenti szempontokat önmagunkban nem képesek kellõ mélységben értékelni, és ez késõbb, az engedélyezési eljárás során jelenthet problémát, fennakadást.

A fenti OTÉK módosítása a módosító jogszabály hatálybalépését követõ 8. napon lép hatályba, vagyis 2012. augusztus 7-én. A Magyar Közlöny 117. számában jelent meg a 251/2012. (IX. 7.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló, 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról.
A módosítás értelmében: a vámhatóság jár el a 2012. január 1-jét megelõzõen, a használt vagy hulladékká vált egyéb kõolajtermék energetikai módon történõ hasznosítása jogcímén keletkezõ termékdíj visszaigénylése során.
A módosítás egyéb iránt csak a fenti kategóriába tartozóan visszaigényelhetõ termékdíj mértékének kiszámítási módját határozza meg.
A módosítás 2012. szeptember 8-tól hatályos.

Támogatásokkal, pályázati forrásokkal kapcsolatos jogszabályok, és módosításaik:

Az alábbiakban csak felsorolási szinten emeljük ki azokat a környezetvédelmi, vagy energetikai, esetleg mezõgazdasághoz kapcsolódó jogszabályokat, jogszabályváltozásokat, melyek valamilyen támogatási, finanszírozási, pályázati témakörhöz kapcsolódnak.

Magyar Közlöny 89. szám: 66/2012. (VII. 10.) VM rendelet a szárított takarmány elõállítók által igénybe vehetõ csekély összegû (de minimis) támogatásról.
Magyar Közlöny 90. szám: 1237/2012. (VII. 12.) Korm. határozat a Környezet és Energia Operatív Program 2011–13-as akciótervének 2. prioritása keretében a vízminõség javítást szolgáló konstrukciók javára történõ forrásátcsoportosításról.
Magyar Közlöny 93. szám: 69/2012. (VII. 13.) VM rendelet az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelõ mezõgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet módosításáról.
Magyar Közlöny 100. szám: 75/2012. (VII. 25.) VM rendelet az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatásáról szóló 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet módosításáról.
Magyar Közlöny 102. szám:
76/2012. (VII. 27.) VM rendelet az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról.
77/2012. (VII. 27.) VM rendelet az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjérõl szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendeletmódosításáról.
78/2012. (VII. 27.) VM rendelet az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett õshonos és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történõ megõrzésére nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet módosításáról.
79/2012. (VII. 27.) VM rendelet az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a tejágazat szerkezetátalakítását kísérõ állatjóléti támogatás részletes feltételeirõl szóló 18/2011. (III. 9.) VM rendelet módosításáról.
Magyar Közlöny 103. szám: 80/2012. (VII. 30.) VM rendelet a baromfi ágazatban igénybe vehetõ állatjóléti támogatások feltételeirõl szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet módosításáról.
Magyar Közlöny 117. szám: 1331/2012. (IX. 7.) Korm. határozat A Környezet és Energia Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akcióterv 4., 5. és 8. prioritásának megállapításáról, valamint a 4. és az 5. prioritásban meghirdethetõ pályázati felhívásoknak elõkészítésérõl.
Magyar Közlöny 119. szám: 97/2012. (IX. 13.) VM rendelet Az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló Halászati Operatív Program 2. prioritási tengelye szerinti beruházási támogatások feltételeirõl szóló 50/2011. (VI. 6.) VM rendelet módosításáról.
Magyar Közlöny 128. szám: 101/2012. (IX. 28.) VM rendelet Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a genetikai erõforrások megõrzése intézkedés keretében a védett õshonos és veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták megõrzéséhez nyújtandó támogatások igénybevételének részletes feltételeirõl szóló 17/2012. (II. 29.) VM rendelet módosításáról.
A fenti támogatásokkal kapcsolatos jogszabályokat illetõen, részletesen tájékozódhatnak a magyarorszag.hu weboldalon található jogszabálytárban, ahol az adott jogszabály aktuális napon hatályos változatait tekinthetik meg, vagy a Magyar Közlöny aktuális számában.
Illetve természetesen egyedi igény esetén szívesen nyújtunk partnereink számára részletes tájékoztatást bármelyik jogszabály környezetvédelmi szempontú értelmezésével kapcsolatban.