Aktualitások

 

Mint környezetvédelmi szakértõ és tanácsadó cég, társaságunk számára fontos szempont, hogy a környezetvédelmi jogszabályok változásait folyamatosan nyomon kövessük, és az ügyfeleink számára a lényeges változásokról idõben tájékoztatást nyújtsunk. Ennek érdekében szerzõdéses partnereink számára negyedéves sûrûséggel hírlevelet küldünk ki, melyben minden aktuális jogszabályváltozásról, pályázati lehetõségekrõl, környezetvédelmi vonatkozású eseményrõl értesülhetnek. Weboldalunk Aktualitások rovatában, idõközönként szintén hírt adunk a fontosabb kötelezettségekrõl, jogszabály-változásokról, így érdemes gyakran ellátogatni honlapunkra.

2014. április 30.

Alapállapot-jelentés - Új elõírás az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet végzõk részére

Helyszíni feltáró munkálatok

A 2013. évi 211. Magyar Közlönyben került kihirdetésre a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint a felszín alatti vizek védelmérõl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról. A módosító rendelet egy új fogalom-kört, az alapállapot-jelentés fogalmát iktatja be a fenti két jogszabályba. A módosítások 2014. január 17-tõl hatályosak.

Az egységes környezethasználati engedélykérelem elõírt új tartalmi elemeként jelent meg az ún. alapállapot jelentés. Ez a fajta jelentésforma ezidáig nem volt része a dokumentációnak, azonban ezentúl mellékletként azt csatolni kell minden egységes környezethasználati engedély kérelemhez, valamint felülvizsgálati dokumentációhoz (néhány kivételt leszámítva). A jelentés lényegében a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 15. § (8) bekezdésében és 13. számú mellékletében elõírt tartalmú, felszín alatti víz és a földtani közeg védelmére vonatkozó vizsgálatot jelent.

A 13. mellékletben felsorolt tartalmi követelmények alapján gyakorlatilag egy szennyezõdés tényfeltárási és lehatárolási feladat végrehajtása szükséges, és errõl szakértõi vélemény készítése. A dokumentációt – abban az esetben ha a vizsgálatok (B) szennyezettségi határérték feletti szinteket mutatnak ki – szennyezõdés terjedés modellezéssel, ill. mennyiségi kockázatelemzéssel szükséges kiegészíteni. Ezen kötelezõen elvégezendõ feladatok lényegesen részletesebb feltárási, mintavételezési, és szakértõi feladatokat igényelnek, az eddigi megszokott vizsgálati körhöz képest, így ez jelentõsen megnöveli egy-egy egységes környezethasználati engedélykérelem, ill. felülvizsgálati dokumentáció elkészítésének költségét.

Az alapállapot-jelentés alapján kötelezõen elõírásra került, hogy környezeti kár bekövetkezése esetén kötelezõen kárelhárítási, ill. kármentesítési folyamatok elvégzése szükséges. Az új elõírások részletesen az alábbiak:

20/C. § (1) A tevékenység felhagyása esetén, ha a tevékenységbõl az alapállapot-jelentésben rögzített állapothoz viszonyítva a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben környezeti kár következett be, a környezetkárosodás megelõzésének és elhárításának rendjérõl szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti kárelhárítási vagy a Favir. szerinti kármentesítési eljárást kell lefolytatni. (2) Ha a telephelyen a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben az alapállapot-jelentés elkészítése elõtt végzett, engedélyezett tevékenységbõl eredõen felhalmozott szennyezõdés jelentõs kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre, akkor a környezetkárosodás megelõzésének és elhárításának rendjérõl szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti kárelhárítási, vagy a Favir. szerinti kármentesítési eljárást kell lefolytatni.

A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet jogszabályi definícióját részletesebben megvizsgálva, mely a következõket mondja ki: 46. földtani közegben okozott károsodás: a földtani közeg minden olyan szennyezése, amely az anyagok, készítmények, szervezetek vagy mikroorganizmusok talajba, a talaj felszínére vagy a föld alatti térbe történõ közvetlen vagy közvetett bevezetése következtében a szennyezõanyag-koncentráció az emberi egészség károsodásának jelentõs kockázatával jár, illetve meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket vagy az (E) egyedi szennyezettségi határértéket, sajnálatos módon kijelenthetõ, hogy gyakorlatilag minden meglévõ tevékenység esetében (pl. nagylétszámú állattartó telepek) számolni szükséges az új elõírások okozta többlet terhekkel.