Ismertetõk, esettanulmányok

Szakmai munkánk során számos olyan üggyel, szituációval találkozunk, melyek ügyfeleink számára, minden bizonnyal több szempontból is tanulságosak lehetnek. Ezen esetek, vagy éppen azért lehetnek követendõ példák mindenki számára, mert a gazdálkodóktól elvárható szinten a környezetvédelem érdekeit szolgálják, vagy éppen azért kerülendõk, mert nem a jogszabályok által meghatározott egyenes utat követik. A következõkben néhány tipikus, vagy éppen speciális eset bemutatásával próbáljuk felhívni ügyfeleink figyelmét, hogy mit hogyan csináljanak, vagy éppen ne csináljanak. Általánosabb ismertetõinkkel, vagy esettanulmányainkkal folyamatosan bõvítjük weboldalunkat, így késõbb is érdemes visszatérni az esetleges újdonságok megtekintéséhez.

Agrár környezetvédelem

Hígtrágyatároló szigetelési munkálatai Az állattartó telepek esetében a legnagyobb környezeti kockázatot minden esetben a keletkezõ almostrágya, vagy hígtrágya telephelyi tárolásának, manipulálásának megvalósítása jelenti. A nem megfelelõ, mûszaki védelem nélküli tározók hosszú idõ alatt, nagy mértékben szennyezhetik el a környezõ talajtestet, és a felszín alatti vizeket. Ezért a BAT irányelvek és a jogszabályi elõírások is leginkább erre vonatkozóan írnak elõ kötelezettségeket, vagyis hogy az állattartó telepeken mûszaki védelemmel ellátott trágyatároló mûtárgyakat, és szivárgás-mentes, szigetelt hígtrágyatározókat szükséges kialakítani.

Látható tehát, hogy az állattartó telepek közül a sertéstelepek üzemeltetése a legszigorúbban szabályozott környezetvédelmi szempontból. Meglévõ IPPC engedéllyel rendelkezõ sertéstelepek esetében 2007. október 31-ig kellett megvalósítani a BAT irányelveknek megfelelõ mûszaki kialakítást, és üzemeltetést, melyre szintén a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet tartalmazott elõírást (a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet törölte).

Új létesítésû állattartó telepek már eleve csak a BAT követelményeinek megfelelõen létesülhetnek, és kaphatnak engedélyt.

Hagyományos rendszerû szarvasmarhatelep Egyéb esetekben - ide tartoznak pl. a szarvasmarha, vagy tehenészeti telepek is - a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 16. és 17. §-a tartalmazza azokat a dátumokat mely idõpontokig a gazdálkodóknak szükséges megfelelniük a követelményeknek. Itt már nem BAT követelményekrõl beszélünk, hiszen az elérhetõ legjobb technika irányelveit csak IPPC engedéllyel rendelkezõ telepek esetében szükséges követni. Azonban a többi állattartó telep esetében is fennállnak bizonyos kötelezettségek, melyek kizárólag a nitrátdirektívával, vagy egyéb mezõgazdasági szabályozással állnak összhangban, és legfõképpen talajvédelmi és vízvédelmi érdekeket szolgálnak.

Nitrátérzékeny területen lévõ állattartó telepek esetében 2011. december 31-ig szükséges a mûszaki védelemmel ellátott trágyatároló, feldolgozó mûtárgyak kialakítása. Amennyiben a beruházás megvalósításához a gazdálkodó az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatást is igénybe veszi, további 3 év türelmi idõ vehetõ igénybe, melyet a 1698/2005/EK rendeletben foglaltak biztosítanak. A türelmi idõszak igénybevételének feltétele, a szükséges beruházások támogatására vonatkozó kérelem befogadása.

Nem nitrátérzékeny területeken lévõ állattartó telepek esetében a megfelelõ mûszaki védelemmel rendelkezõ hígtrágyatároló létesítmények kialakítását 2014. január 1-ig, az almostrágya tárolás létesítményeit legkésõbb 2015. december 22 -ig szükséges elvégezni.

 
vissza