Ismertetõk, esettanulmányok

Szakmai munkánk során számos olyan üggyel, szituációval találkozunk, melyek ügyfeleink számára, minden bizonnyal több szempontból is tanulságosak lehetnek. Ezen esetek, vagy éppen azért lehetnek követendõ példák mindenki számára, mert a gazdálkodóktól elvárható szinten a környezetvédelem érdekeit szolgálják, vagy éppen azért kerülendõk, mert nem a jogszabályok által meghatározott egyenes utat követik. A következõkben néhány tipikus, vagy éppen speciális eset bemutatásával próbáljuk felhívni ügyfeleink figyelmét, hogy mit hogyan csináljanak, vagy éppen ne csináljanak. Általánosabb ismertetõinkkel, vagy esettanulmányainkkal folyamatosan bõvítjük weboldalunkat, így késõbb is érdemes visszatérni az esetleges újdonságok megtekintéséhez.

Agrár környezetvédelem

Szántóföldi növénytermesztés

Látszólag a mezõgazdaság nem tartozik a legnagyobb környezeti hatásokat okozó iparágak közé, de ha kicsit jobban megvizsgáljuk a termelési folyamatokat, láthatjuk, hogy ez sok esetben éppen ellenkezõleg alakul.

A mindennapi gyakorlatban a hatékony növénytermesztés egyik alappillére a növények tápanyagutánpótlásának folyamatos biztosítása. Ez általában természetes forrásból származó, ill. mûtrágyák felhasználásával történik. Hazánk felszín alatti édesvízkészletekben igen gazdag területnek számít, talán Európában egyedülálló szinten.

Korszerû öntözõtelep Azonban a felszín alatti vízkészletek védelme elsõ számú szempont kell legyen minden hazai gazdálkodó számára, mivel - köszönhetõen a korábbi évtizedek kizsákmányoló gazdálkodásának - az ország jelentõs területén a termõföldek, és a vízkészletek erõsen elnitrátosodtak. Ezen okokból, és az EU-s jogharmonizáció eredményeként a mezõgazdasági területeken történõ szervestrágya, hígtrágya, mûtrágya felhasználását szigorú jogszabályok szabályozzák. Az egyik legfontosabb ilyen jogszabály a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet - a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl - mely részletesen meghatározza azon szempontokat, melyek alapján egy terület nitrátérzékenynek tekintendõ. Továbbá a kormányrendelet melléklete település felsorolási szinten is részletesen megadja, hogy az ország mely területe milyen szinten érintett. A rendelet egyben szabályozza a nitrát kijuttatással kapcsolatos nyilvántartási, valamint országos és EU-s szintû adatszolgáltatási kötelezettségeket is.

Szintén fontos jogszabály a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet, mely meghatározza az ún. ,,Helyes Gazdálkodási Gyakorlat'' feltételrendszerét. A helyes gazdálkodási gyakorlat szempontjainak teljesítése az egyszerûsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltétele, de egyéb esetben is követendõ szempontokat állapít meg. A jogszabály pl. kiköti, hogy kedvezõtlen adottságú térségben, nitrátérzékeny területen a kijuttatható nitrogén maximális mennyisége 170 kg/ha, ezzel szemben nem kedvezõtlen adottságú térségben, nem nitrátérzékeny területeken 300 kg/ha is kijuttatható. Fontos megjegyezni, hogy a kijuttatható maximális mennyiség nem minden esetben fedezhetõ kizárólag szerves eredetû trágyázással. Szintén ehhez kapcsolódó jelentõs jogszabály, a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet, mely részletesen szabályozza, hogy milyen tevékenységek végzéséhez szükséges talajvédelmi terv készítése, és a talajvédelmi hatóság által kiadott engedély.

Ezen tevékenységek közül a legjelentõsebbek, és leggyakoribbak pl. a talajjavítási talajtani tervek, a hígtrágya mezõgazdasági területen történõ felhasználását megalapozó talajvédelmi terv, a humuszmentési talajvédelmi terv, ültetvénytelepítési talajvédelmi terv, stb. A különbözõ tervfajták eltérõ tartalmi követelményeket és elvégezendõ vizsgálatokat jelentenek, azonban a legtöbb típusnál jelentõs költséggel járó helyszíni vizsgálatok, mintavételek, laborvizsgálatok elvégzését írja elõ a jogszabály. A fentiekbõl is látható, hogy a mezõgazdaságban a tápanyagutánpótlás biztosítása igen precíz módon, pontos nyilvántartások, ellenõrzõ vizsgálatok, és rendszeres adatszolgáltatások teljesítésével végezhetõ. Továbbá az is látható, hogy a jogszabályok által elõírt kötelezettségek nagy terhet rónak a gazdálkodókra, melyek teljesítése csak körültekintõ és szakmailag is korrekt munkavégzéssel történhet.

 
vissza