Itt a fűtési szezon... Mire ügyeljünk tüzelőberendezéseink üzemeltetése során?

Téli fűtési időszakban a települések levegőminőségét nagyobb arányban a tüzelőberendezések működtetése befolyásolja, és kisebb hányadban a technológiai légszennyező anyag kibocsátások, vagy akár a közlekedés hatásai. Ezen felül a levegőminőségre a kedvezőtlenebb időjárási, és légkörfizikai állapotok is nagyobb hatást gyakorolnak.

A levegőbe jutó nagyobb mennyiségű légszennyező anyagok és a kedvezőtlenebb időjárási körülmények együttes hatására kialakuló szmog ilyenkor gyakrabban fordul elő, és általában hosszabb időtartamú, mint más évszakban. A fűtéstechnológiák üzemeltetése során elsősorban a füstgázok (pl. szén-monoxid, nitrogén-oxidok, kén-oxidok), és a szilárd anyag emisszió okozzák a problémát, és ezek felelősek a kialakuló szmog helyzet túlnyomó többségéért is.szmog.jpg

Ezen hatások csökkentéséhez fontos, hogy a lakossági, és a gazdálkodó szervezeteknél üzemelő tüzelőberendezések is egyaránt megfelelő körülmények között, optimális műszaki beállításokkal, és főleg alkalmas tüzelőanyaggal kerüljenek üzemeltetésre. Az alábbiakban felsorolunk pár főbb szempontot, amit mindenképpen javaslunk követni a tüzelőberendezések üzemeltetése során.

  • Tüzelőberendezéseinket, és azok füstgázelvezetését (kéményét) minden évben a fűtési szezont megelőzőleg ellenőriztessük szakemberrel. Végeztessük el a tüzelőberendezés kitisztíttatását, beszabályoztatását, hogy az optimális energetikai paraméterekkel tudjon üzemelni. A tüzelőberendezést karbantartó szakemberek kézi mérőműszerükkel a kibocsátott füstgáz paramétereit is le tudják ellenőrizni, így kibocsátások szempontjából is beszabályozható az optimális üzemelés. A kéményeket, a füstcsöveket hivatásos kéményseprő szakemberrel évente tisztíttassuk ki, hogy feladatukat elláthassák, és nem várt rendellenes működés (pl. füstgáz visszaáramlás, elégtelen huzat, lerakódó korom miatti kéménytűz) ne alakulhasson ki.
  • Tüzelőberendezésünkhöz válasszunk mindig optimális, az adott berendezés gyártói utasításának megfelelő tüzelőanyagot. Különösen igaz ez a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő berendezésekre, mivel ezek esetében a tüzelőanyag minőségi paraméterei lényegesen nagyobb tartományban szórnak, mint mondjuk földgáz, vagy tartályos propán-bután gáz esetében.
  • A gázhalmazállapotú tüzelőanyaggal működő berendezések esetében a tüzelőanyag minőségét a gázszolgáltató, vagy a tartályos gázt forgalmazó vállalkozás szavatolja, és a gáz energetikai és minőségi megfelelőségét folyamatosan ellenőrzi. Az aktuális fűtőérték tekintetében a szolgáltatótól kapott számla alapján tájékozódhatunk.
  • Ezzel szemben szilárd tüzelőanyaggal üzemelő berendezések esetén a minőségi paraméterek nagyon eltérőek lehetnek. Példaként egy széntüzelésű berendezés esetében mind a fűtőérték, mind a szén kéntartalma, és víztartalma igen nagy tartományban ingadozhat. Ezen felül, amelyik szén energetikai szempontból előnyös tulajdonságú, jól égő, magas fűtőértékű, az nem feltétlenül eredményez kedvező légszennyezőanyag kibocsátásokat. Igyekezzünk mindig alacsony kéntartalmú (legfeljebb 0,5-1% kéntartalmú) barna, vagy feketeszénnel fűteni, és kerüljük a nagyobb nedvességtartalmú, és magas kéntartalmú iszapszeneket, brikett termékeket, vagy tőzeg, és lignit fajtákat. Lehetőség szerint ügyeljünk arra is, hogy a megvásárolt szén utólagosan már ne szívjon magába többlet nedvességet, így mindig tároljuk fedett, száraz helyen.
  • Fatüzelés, vagy biomassza tüzelés esetén (pl. faapríték, fapellet) mindig ügyeljünk rá, hogy csak teljesen légszáraz állapotú tüzelőanyagot alkalmazzunk. A nedves tüzelőanyag, a nyers fa jelentős mértékben rontja a tüzelési hatásfokot, a hő nagyobb része a keletkező vízgőzzel együtt távozik a rendszerből, és így nagyobb mennyiség szükségeltetik a megfelelő hőmennyiség előállításához. Ezen felül a keletkező égéstermék összetétele igen káros is lehet. Nedves fával történő tüzelés során jelentős mennyiségű szén-monoxid kibocsátás jön létre az elégtelen égés eredményeként, továbbá olyan káros, akár rákkeltő légszennyező anyagok is keletkeznek (pl. kátrány, szerves savak, gázhalmazállapotú szénhidrogének), melyek száraz fával történő tüzelés esetén, a magasabb égési hőfoknak köszönhetően nem jönnek létre.
  • Ne fűtsünk hulladékkal, szeméttel! A hulladékok nem kifejezetten erre a célra szolgáló tüzelőberendezésben (pl. hagyományos kályhákban, kazánokban) történő elégetése hazánkban jogszabályilag tiltott, és mivel szándékos környezetkárosításnak tekinthető, így Btk. szerinti bűntetési tétel is egyben. A hulladékok, főleg a háztartási vegyes összetételű hulladék elégetése súlyos egészségkárosító hatású. Jelentős mennyiségű toxikus, és rákkeltő anyag keletkezésével jár, mely nem csak a környezetet károsítja, hanem saját magunk, és a környezetünkben élők egészségét is. Legfőképpen a műanyagok (pl. műanyag flakonok, ruhaneműk, rongyok, fóliák, egyéb csomagolóanyagok), és egyéb szintetikus összetételű anyagok (pl. polisztirol habszivacs, gumi, kaucsuk anyagok, műgyanták, ragasztó és festék tartalmú bútorok, faforgács lapok, laminált bútorlapok, stb.) égetése lehet igen káros. Nem csak a keletkező toxikus, és rákkeltő gázok miatt, hanem mert jelentős mennyiségű kátrány, és korom is keletkezik az égésük során, mely lerakódik a tüzelőberendezés, és a kémény belsejében, ami kémény tüzet, sőt akár a tűztér berobbanását is okozhatja.

A fentiek alapján is látható, hogy tüzelőberendezéseink üzemeltetése mennyire kritikus lehet az egészséges környezet megőrzése szempontjából, és némi körültekintéssel mi magunk is mennyit tehetünk a jobb levegőminőség megőrzése érdekében. Fűtsünk mindig okosan!